Póthúsvét egy különleges kedden – amikor a szívek is tanítanak

A hosszú hétvégék nem mindig egyszerűek az órarend szempontjából – de néha épp ezekből a „logisztikai kihívásokból” születnek a legszebb élmények. Így volt ez most is, május elseje előtt.

A Timi’s School pénteki Car Club csoportját arra kértem, hogy a pótlás miatt fele csatlakozzon a hétfői Raisins, másik fele a keddi Minions csapathoz. Végül úgy alakult, hogy mindenki kedden tudott jönni, így közel húsz gyermekkel tartottuk meg a póthúsvéti foglalkozást.

És akkor valami csodálatos történt.

A „nagyok” azonnal és ösztönösen elkezdték segíteni a kisebbeket. Ölbe vették az ovisokat, együtt oldották meg a feladatokat, meséltek, segítettek, öleltek, bátorítottak. Egy pillanatig sem volt zavar, bizonytalanság vagy kizökkenés. Csak szeretet. Őszinte, természetes, tiszta szeretet.

Sokféle nyelvtanítási módszer létezik, de ilyenkor mindig eszembe jut, hogy a legfontosabb nyelv, amit megtanítunk, az a szív nyelve. A közösség, az egymásra figyelés, a bizalom és az együttlét ereje.

Nekem ez a nap nemcsak egy sikeres csoportösszevonás volt. Ez egy ünnep volt. Egy ünnep a szeretet pedagógiájának.

És bár reggeltől estig tartott, és sok szervezést igényelt, mégis azt érzem: ezért érdemes csinálni. Ezért jó tanítani. Ezért jó jelen lenni.

A gyerekek a közösség erejét viszik haza. Én pedig a reményt.