Próbavizsga hét a Timi’s School-ban – amikor a tavaszi szünet a bátorságról szól
A legtöbb diák számára a tavaszi szünet a pihenés ideje. De van egy bátor tizenkét fős csapat a Timi’s School-ban, akik másképp döntöttek: idén tavasszal az angol nyelvvizsga próbáját választották a kanapé helyett.
Öt napon keresztül éles vizsgahelyzetben gyakorolnak – minden nap új kihívásokkal, új vizsgabiztosokkal, új feladatsorokkal. A cél? Nemcsak a tudás mélyítése, hanem az a fajta magabiztosság, ami csak akkor születik meg, ha már egyszer átéltük a helyzetet, amitől a legjobban tartunk.
És közben mi, tanárok?
Őszintén: minden nap jobban izgulok a gyerekekért, mintha nekem kellene vizsgáznom. Nézem őket, ahogy beülnek a vizsgára, látom az arcukat, a koncentrációt, és szurkolok. A háttérből.
Tudatosan nem megyek be a vizsgára. Nem akarom, hogy a jelenlétemmel enyhítsem a helyzet súlyát, vagy hogy tőlem várjanak bátorítást. Azt szeretném, hogy magukban találják meg azt az erőt, amire az éles vizsgán is szükségük lesz.
Minden napra jut:
– egy teljes írásbeli feladatsor,
– egy labor teszt hallásértéssel,
– és egy szóbeli vizsga új vizsgabiztossal, valódi vizsgahelyzetben.
A tanulók egy külön teremben várakoznak, majd a vizsgáztató elé lépnek, pontosan úgy, ahogy az éles vizsgán is történik majd.
A vizsgabiztosok? Tudatosan választottam őket.
Arra kértem őket, hogy mind különböző személyiségek legyenek – ahogyan az igazi vizsgákon is történhet. Van, aki kicsit szigorúbb, van a „tyúkanyó típus”, akivel évek óta ugyanúgy végzünk: sírunk a meghatottságtól, mert ilyen fiatalok mellett tényleg van jövője az emberiségnek. És van a vicces vizsgabiztos is, aki nem ijed meg egy éles szituációtól: az egyik tanulónak például orvosi vizsgálat közben rögtön műtétet javasolt, máskor meg városnézés alatt inkább a kocsmákról érdeklődött, mintsem a templomokról.
Ezek az élmények nemcsak próbák – hanem történetek, amiket együtt élünk meg. És amik még hosszú ideig velünk maradnak.
Tizenkét fiatal, akik nem hátrálnak meg a kihívásoktól.
Ez a tavaszi szünet számukra nem a lelassulásról, hanem az előrelépésről szól. Köszönjük nekik, hogy ilyen eltökélten dolgoznak – és drukkolunk nekik az éles vizsgán is!
Amit tanárként viszek tovább?
Rengeteget tanulok a vizsgáztatóktól kapott szakmai értékelésekből – és ez az, amit aztán viszünk tovább a következő generációnak.
Legutóbbi hozzászólások